Sokan gondban vannak, amikor egy szolgáltatási számlán ki kell tölteni a teljesítés időpontja rovatot. Vagy saját logikájuk szerintik kitöltik valahogyan, aztán a könyvelő javíttatja. De mi is kellene ide kerüljön?

Főszabály - amit a legritkább esetben alkalmazunk

Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodtak meg, vagy termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.

Elég gyakori eset, amikor havonta ismétlődő szolgáltatást számlázunk: lehet, hogy az összeg változik, lehet, hogy az is állandó. Miután a törvény főszabályt említ, azt hihetnénk, hogy a számlára egyszerűen rá kell írnunk az időszak utolsó napját és már rendben ki is töltöttük a teljesítés ideje mezőt. A törvény azonban nagyon csalóka, mert kivételeket is megfogalmaz, amelyek a legtöbb esetet lefedik, így ezt a főszabályt valójában szinte sosem kell alkalmazni.

Előre számlázás

Ha a számla kelte és a fizetési határidő is előbb van, mint az elszámolási időszak vége, akkor a teljesítés ideje a számla keltével egyezik meg. Ez tipikusan a havonta ismétlődő bérleti díjaknál szokott előfordulni, ahol általában előre esedékes az összeg.

Az a kivétel, ami inkább a valódi főszabály

Ha a fizetési határidő későbbi, mint az elszámolási időszak vége, és a fizetési határidő nem hosszabb, mint az időszak végétől számított 60 nap, akkor a teljesítés ideje a fizetési határidő lesz. Ha a fizetési határidő hosszabb, mint 60 nap, akkor az elszámolási időszak végétől számított 60. nap a teljesítési idő.

Extra kivétel: az előleg

Ha a teljesítést megelőzően előleget kérünk be díjbekérővel, vagy szerződés alapján, ennek teljesítési ideje az összeg kézhezvételének vagy bankszámlán való jóváírásának napja.